Növénynevelés alapfokon ll.

Néhány különleges, állatbarát növény gyakorlatlan szobakertészeknek

Bizony nem egyszerű dolog a dzsungel projekt házikedvenccel vagy kiváncsi kisgyerekkel, főleg ha idő- vagy tapasztalathiányban szenvedünk. Szerencsére azonban a kezdőknek való növények között akadnak nem-mérgező fajták is. Szeretnénk új perspektívát mutatni a szobanövények világában, ezért az alábbi listába olyan, egyszerűen gondozható, de különleges megjelenésű növényeket válogattunk össze, amikkel nem gyakran találkozni a kezdőknek ajánlott növények között.

De mitől lesz egyszerűbb egy növény másokhoz képest? 

Vannak olyan szobanövények, amiknek magasabbak az igényei. Nem elég számára az egyszerű szobai környezet, magasabb páratartalomra van szüksége, nagyobb a fényigénye, nehéz eltalálni a locsolását vagy vonzzák a kártevőket - vagy ez így mind egyszerre. Az ilyen növényeket inkább azoknak javasoljuk, akik már tudják, hogy kell a bonyolultabb igényeket kielégíteni, könnyebben és időben felismernek egy-egy problémát és tudják hogy oldják azt meg. 

Nos, ez a cikk nem róluk szól. Szerencsére jó pár olyan növény létezik, amelyek ellenállóak a környezeti változásokra és nem igényelnek extra törődést.

Ha teljesen kezdő vagy, első pontban ajánlott átolvasni cikkünk a túllocsolásról, ami a vezető halálnem a növények között. A következő növényekre ugyanis mind igaz, hogy túlgondozással hamarabb meg tudod ölni, mint kiszárítással.

Dzsungelkaktuszok

A levélkaktuszok jó választások lehetnek, ha fényesebb lakásban élsz. Tartásuk kicsit egyszerűbb a szúrós, sivatagi kaktuszoknál, ugyanis a teleltetésük nem feltétlen szükséges, locsolásuk, és úgy általában a gondozásuk pedig közelebb áll a levéldísznövényekéhez. Közép- és Dél-Amerikában elterjedt, epifita kaktuszok, élőhelyükön a fákról lelógva élnek. Bőséges mennyiségű fény mellett gyorsan és gondtalanul növekednek. Húsos leveleiben sok nedvességet tárolnak, így az sem jelent gondot, ha ritkábban jutsz el a locsolás feladatához. Szomjúságukat megpuhult, nem feszes levelekkel és száraz földdel jelzik, a cserepet pedig könnyűnek érzed, ha megemeled.

Az Epiphyllum anguliger, másnéven karéjos kaktusz nevét cikkcakk formájú, lapos leveleiről kapta. Nevezik Fishbone cactus-nak is. Közép - és Dél-Mexikóban őshonos. Először 1845-ban fedezték fel és kezdték el gyűjteni, majd terjeszteni. 

A páfránylevél kaktuszt valójában rendszertanilag nem az Epiphyllumok közé sorolják, azonban azokkal szoros rokonságban áll. Szintén Mexikóban őshonos, alacsony tengerszint feletti magasságban, esőerdőkben él. Különleges levélformája miatt kapta nevét, mely erősen karéjozott, lapos, széles ujjakkal szeldelt. Nagyon gyorsan növekszik, hatalmas, dúsan, inkább széltében terjeszkedő formát hozva létre. Sok fény hatására elpirul: a levelek hegye narancsos-pirosas árnyalatot vesz fel.

Tavasztól őszig rendkívül jól érzi magát egy napos részén a lakásnak, ablak közelében. Télen legjobb a fényes, hűvös hely számára, erősen visszafogott locsolással, de valójában nem nagy igényű, szobahőmérsékleten is remekül áttelel.

Másik különleges ajánlatunk a Brazíliában őshonos Lepismium cruciforme epifita kaktusz. Nem csak a napfény hatására színesedő levelei miatt fantasztikus látvány, de kifejezetten könnyen virágzik és gyakran lep meg minket apró, halványrózsaszín virágaival. 

 A calatheák kifejezetten rossz hírében állnak magas igényeik miatt, amik olykor a tapasztalt növénytartók türelmét is kikezdik. Jó hír viszont, hogy létezik pár olyan, egyszerűen nevelhető fajta, amelyek háborítatlan nyugalommal tűrik ha néha kicsit elhanyagolod őket, sőt, a túlzásba vitt törődéssel hamarabb meg tudod ölni őket. Két kedvencet ajánlunk, de olvasd át cikkünket a témában, ha további fajtákkal is bővítenéd gyűjteményed!

1. Calathea Network

Az egyik kedvencünk ezek közül a hihetetlenül egyedi külsővel megáldott Calathea Network. 1875-ben fedezte fel William Bull Brazíliában, aki először a marantákhoz sorolta. Már a levélformája sem mindennapi, kissé szögletes, igazi különlegessége azonban az üdezöld levelek négyzetrácsos mintázata. Sok calatheával ellentétben végtelenül jól bírja a kiszáradást, nem érzékeny az alacsony páratartalomra, ráaadásul elég kevés fénnyel is beéri. Kevésbé ideális körülmények között is könnyedén túlél, csupán növekedése lassul le.

 2. Calathea makoyana 

Akárcsak a fent említett Calathea network, a makoyana is túlélő típus. Dekoratív, mintás levelei  - amiknek a “pávás” becenevet köszönheti - tapintásra kemények, feszesek. Szomjúságát mindig ezekkel jelzi: akkor öntözd, ha a levelek kissé gyengébbek és elvesztik ropogósságukat. Ideális esetben a szórt fényt és az enyhén nedves talajt kedveli, de akkor sem kell miatta aggódnod, ha huzamosabb ideig elfelejted megöntözni, ráadásul alacsony páratartalom esetén sem száradnak a levélvégek.

Hoya linearis

A hoyák, azaz viaszvirágok az elfoglalt emberek tökéletes növényei. Elsősorban sok, közvetett fényre van szükségük - valamint, hogy néha elfeledkezz róluk, a túlzásba vitt öntözést ugyanis nagyon rosszul viselik.  A kiegyensúlyozott, boldog hoyák különleges porcelánszerű virágokkal lephetnek meg minket, de sokan közülük leveleikkel is díszítenek. 

Nem titkoljuk, valódi rajongói vagyunk a hoyáknak, így nálunk a webshopban folyamatosan széles a választék belőlük. Nagyon sok kedvencünk van, így kifejezetten nehéz egyet választani. A Hoya linearisra azért esett a választásunk, mert gyorsan növő és viszonylag könnyen virágzó fajta. Kicsit nehezebb is túllocsolni, mint kemény, vastag levelű társait, mivel apró, vékony leveleiben kevesebb nedvességet tárol. Természetesen így is óvatosan locsoljuk, lehetőleg tartsuk laza földmixben és várjuk meg, amíg félig kiszárad. 

Olvas át cikkünk a könnyen nevelhető, leveleikkel díszítő hoyákról, ahol további fajtákat ajánlunk. Ha pedig belelendültél, ajánljuk cikkünk a könnyen virágzó hoyákról!

Cyrtomium falcatum - Sarlós babérpáfrány

A páfrányok, akárcsak a calatheák, összességében nem a kezdők kedvencei, sokan közülük magas páratartalmat igényelnek, és csupán terráriumban vagy fülledt fürdőszobában érzi magukat jól. Kezdők páfrányai cikkünkben azonban kiemelünk pár fajtát, amik jól tűrik az egyszerű szobakörülményeket és különösebb odafigyelés nélkül is egészségesen tarthatóak. 

Két új, távol-keleti páfrányt szeretnénk kiemelni: az egyik a japán sarlós babérpáfány a másik pedig a rá nagyon hasonlító (csak a nevében komplikáltabb) Cyrtomium devexiscapulae.

Mindkettő jól érzi magát kevés szórt fényben, és viszonylag jól tolerálják a kiszáradást: szomjúságukat leengedett, megpuhult levelekkel jelzik. Erősen kiszárítani nem érdemes őket, habár nagyon kiszáradt állapotokból is visszatérnek és felélednek ha vizet kapnak, de az enyhén, félig nedvesen tartott talajt szeretik leginkább.

Laza keverésű talajt érdemes használni, mi általában fenyőfa kérget és nagyszemű perlitet keverünk a földhöz. Ez segít, hogy a gyökérrothadás veszélye nélkül enyhén nedvesen tartsd a közeget.  Nagyon jó választás lehet még a Krokodil páfrány is különleges, hüllőbőrre emlékeztető levéltextúrájával. 

+1 Maranta

A végére hagytuk az egyik legnépszerűbb jolly joker növényünk, egyben sok kezdő kedvencét, a marantát. Ideális körülmények között nagyon gyorsan növekszik, vízszintes növekedési habitusával tekintélyes területet elfoglalva. Felfüggesztve makramé tartóban, vagy egy polc tetejéről lefelé lógatva is nagyon jól éri magát, csupán a felfelé karózást nem szereti. 

Bár alkalmazkodó típus, az öntözésre kicsit jobban kell figyelni az eddig felsorolt növényekhez képest: locsolási igényét összesodort leveleivel jelzi, azonban túl gyakran nem érdemes megvárni, mert a sokszor ismétlődő, szélsőséges kiszáradás már stresszeli a növényt. A folyamatosan enyhén nedves talajt kedveli, akkor érdemes tehát öntözni, ha a föld felső része már kiszáradt. Mint a legtöbb szobanövénynél, nála is ajánljuk a laza földmixet!

Ma már egész sokféle mintázatban és színben beszerezhetőek, így akár többfélét is be tudsz szerezni otthonodba. Egyik örök kedvencünk a Maranta “leuconeura 'Kerchoveana' variegata”  és a Maranta “Light veins”.

Balról jobbra: Maranta “leuconeura 'Kerchoveana' variegata”, Maranta “Light veins” és Maranta "Silver band". Képek: bloom_plantes

 Fusd át cikkünk a maranták gondozásáról, hogy semmiképp ne érjen meglepetés!

Reméljük a cikk elolvasása segítséget nyújt kezdőként a lakás zöldítéséhez. Összeségében elmondható, hogy ha nem-mérgező növényeket szeretnél, fényes helyre ideálisak a hoyák és a dzsungelkaktuszok, ha pedig a lakásod inkább félárnyékos, az egyszerűbb tartású calatheák, maranták és a páfrányok közül válogass.

Kövessétek Instagram és Tiktok oldalunk is, hogy mindig elsőkézből értesüljetek legújabb cikkjeinkről és informatív vidóinkról!